Szarvasi Vízi Színház
Szarvas egyik legkülönlegesebb és leghangulatosabb nyári programhelyszíne a Szarvasi Vízi Színház. Nyáron minden nap láthatnak itt színházi előadásokat a nyaralók, amelyek különlegességét az adja, hogy a Holt-Kőrösre nyúló színpad mögött a díszlet maga a Holt-Körös, a mocsári ciprusokkal, illetve a színházzal egyidős fahíddal.
Katalin II. sétahajó
A Holt-Kőrös egyetlen motoros hajója a 30 éve közlekedő Katalin II. sétahajó. Az ötvenfős sétahajó hazánk legnagyobb arborétumából, a Szarvasi Arborétumból indul és egy órás hangulatos utakat tesz meg a Holt-Kőrösön és a Kákafoki-holtágon át.
Szarvasi Arborétum
A Szarvasi Arborétum, közismertebb nevén Pepi-kert; a Hármas-Körös egyik holtága mentén alakult ki, és mára hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteményének számít, ahol száz évet megélt mocsárciprusokat, mamutfenyőket is láthatunk 82 hektár területen.
Szárazmalom
Az Ady Endre utcában egy különleges és egyedülálló ipartörténeti műemléket, az ország egyetlen működőképes és eredeti helyén fennmaradt Szárazmalom építményét is megcsodálhatjuk. Az 1836-ban épült szarvasi szárazmalom Magyarországon a XIX. század közepéig legelterjedtebb, ókori típusú malomtípus egyik utolsó képviselője. Azért nevezik „száraz”-nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel történt. A Tessedik Sámuel Múzeum fenntartásában működő Szárazmalomban egy-egy ünnepi időszak alkalmával sok más program mellett az őrléssel is megismerkedhetünk.
Szarvasi történelmi Magyarország központja
A történelmi Magyar Királyság földrajzi középpontjának helyét Mihálfi József főgimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki 1880-ban és ezzel megállapították, hogy Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. 1939-ben Trianont idézve emlékművet, egy stilizált szélmalomépületet emeltek. Nagy-Magyarország mértani közepe a számítás szerint egybeesett egy akkor még működő szélmalom helyével, ezért választották ezt a formát a Holt-Körös partján emelt emlékműnek. 1945 után – mint irredenta emlékművet – megcsonkították (eltávolították a feliratait) és sorsára hagyták. Az idők során elpusztult a mellvédje, stilizált vitorlája. A rendszerváltás után felújították, és azóta a trianoni évfordulón emlékünnepséget tartanak e helyen. 1995-ben egy félköríves oszlopos tölgysort telepítettek köré, és a védett területet a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz csatolták.
2000-ben avatták fel a Szarvasi Történelmi Emlékutat, amely Szarvas központjából a történelmi Magyarország régi mértani középpontjához vezet. Az emlékutat szegélyező emlékműveket Lestyán-Goda János fafaragó művész készítette